Vanília-szex (18+)

2006. október 6., péntek, 14:19 | Utolsó módosítás: 2006. október 6., péntek, 14:32

Az ember sokszor képtelen megmondani, adott pillanatban mit is szeretne, mi tenné boldoggá, vagy éppenséggel nem meri beismerni, mire vágyik igazán. Ilyenkor többnyire a jól bevált dolgokat vesszük elő - legyen szó fagyiról vagy éppen szexről.

A vanília-szex mint fogalom kultúránként és szubkultúránként különböző jelentéssel bír, de alapvetően a maradi, a "durva" elemeket - vagyis BDSM-et (Bondage/Dominance/Sadism/Masochism azaz kötözés/domina/szadista/mazochista) elemeket elutasító, teljesen hétköznapi, unalmasnak mondott szexuális szokásokat jelöli. Az elnevezés azon az elgondoláson alapul, hogy a vanília tipikusan az a fagylalt, amit az emberek többsége szeret. Természetesen léteznek más ízek is, amik kedveltek, de alapvetően a vanília a legelterjedtebb. Nincs ez másképp a testi szerelemben sem.

Forrás: [origo]

Az emberek nagy része a hagyományos szexet választja, vagyis átvitt értelemben a vaníliafagyit, míg minden más íz a szex valamely más műfaját szimbolizálja számukra, amit ugyan kipróbálnának, de félnek az új élménytől, ezért inkább elutasítják azt. Gyakran néznek titokban pornófilmeket, lopva, de kíváncsian lapozgatják a keményebb szexszel foglalkozó magazinokat, izgatja őket a BDSM, vagy a fétis fogalma, bátorságuk azonban nincs ahhoz, hogy kipróbálják azokat. Maradnak tehát a régi jó módszereknél, vagyis a vaníliafagyinál. A kifejezést néha az olyan emberre is alkalmazzák, aki nem mer kockáztatni és új dolgokat kipróbálni, legyen szó akár szexről akár az élet egyéb területeiről. A kifejezést általában a spanyol "vaina" szóból eredeztetik, ami hüvelyt jelent.

Más kultúrákban a vanília-szexet olyan társadalmak minősítésére is használják, melyekben szegényes a szexuális kultúra, a testi szerelmet tabuként kezelik, vagy egyszerűen nem beszélnek róla. Az általánostól eltérő technikákat aberrációnak tartják. Általában a fehér ember szexuális életét jellemzik ezzel a sztereotípiával. Ezek az elméletek azt kívánják bizonyítani, hogy a különlegesnek, egzotikusnak tartott kultúrák szexuális szokásai sokkal tágabb és szabadabb térben mozognak, míg a vanília-társadalmakban tabut csinálnak a szexből, és az a maga természetességében nincs jelen a társadalom tagjainak mindennapjaiban, vagy ha jelen van, akkor is csak nagyon puritán formában.

Az elgondolás szerint az emberek többségét lelkiismeret-furdalás kínozza, ha valamilyen szokatlan szexuális vágy támad fel bennük. Az esetek többségében ezt a vágyat, mert bűnnek érzik, elfojtják. A jelenkor társadalmai azonban szexuálisan is egyre felvilágosultabbá válnak, és nem kell sok idő ahhoz, amikor a különféle szexuális szokások, a BDSM és a fétis is elfogadottá válnak. Addig pedig, sokak számára, marad a vaníliafagyi.

[origo]