Nyelni vagy nem nyelni (18+)
2006. június 19., hétfő, 11:54 | Utolsó módosítás: 2006. június 20., kedd, 12:40
Vissza1. Oldal
A kérdés, mely szerint jobb-e lenyelni az orális szex során kilövellt ondót, semmint kiköpni vagy megakadályozni, hogy a szájba kerüljön, voltaképp csak a nőknek okoz dilemmát.
Jóformán nincs olyan férfi, aki ezt ellenezné vagy akinek ez ne esne jól. Minden másban érdemes megbeszélni, megismerni, kitapasztalni partnerünk erotikus topográfiájára vonatkozó egyedi jellegzetességeit, ám ebben az egyben a férfiak döntő többsége egyformán vélekedik: szeretik, ha partnerük lenyeli, és kész, ez nem vitás. Azonban, tudjuk, erre nem minden nő hajlandó. Persze elvileg nem ez a lényeg, nem ettől függ, hogy valaki jó-e az ágyban vagy sem, de mögöttes üzenetek azt sugallják, a férfiak szexuális vágyálmaiban a női partner semmiképp sem irtózik a spermától, sőt kifejezetten kedveli, játszik vele és nem bánja, ha bármely testrészébe is kerül egy-két csepp vagy akár az egész adag. És vannak bizony nők, akik képesek felizgulni felláció - köznyelven szopás - közben, ritkább esetben maguk is elélveznek ezalatt, s ezen nők komoly versenytársai lehetnek minden olyan, máskülönben ideálisnak mondható barátnőnek vagy hitvestársnak, akik idegenkednek az ondó szájba kerülésétől.
Léteznek olyan kutatási eredmények is, ugyan nem százszázalékosan megbízhatók, mindenesetre elgondolkodtatók, amelyek azt mutatják, azokban a párkapcsolatokban, ahol a partner a szerelmeskedési szokásokat rendszeresen kiegészíti a férfi hímtagjának orális izgatásával, jóval kevesebb a megcsalás és sokkal nagyobb az egymással való elégedettség. A pszichológiai magyarázat erre, hogy sok férfi számára a partner szájába történő magömlés élvezete a másik által való teljes elfogadás érzésében gyökerezik, a kilövellésre vágyó, életadó váladék ízének, szagának elfogadása pedig egyenlő a férfi egész lényének, férfiasságának elfogadásával.
Az eksztatikus orgazmus pillanataiban az ondó lenyelése arról tanúskodik, hogy a partner teljes mértékben hajlandó magába engedni és szó szerint feldolgozni, megemészteni az eleven, sűrű folyadékot. Hogy mi kerül ilyenkor a partner véráramába, azt már jó ideje tudományosan kimutatták: semmi, ami káros lehet (eltekintve a nemi úton terjedő betegségektől, de ez persze nem természetszerűen adódik). Így tehát azok a feltételezések, amelyeket az ókori rómaiaktól származtatnak, miszerint az orális szex beszennyezi a szájat, és végeredményben veszélyezteti a közegészséget, csupán megalapozatlan tévhitek.
Az ondó ugyanis csupa olyan naturális anyagot tartalmaz, ami tulajdonképpen egészséges: víz, cukor, kalcium, magnézium, B12- és C-vitamin, cink stb., így egyesek igen táplálónak és egész jó fehérjeforrásnak tekintik (állítólag egy átlagos adagban annyi protein van, mint egy nagyobb tojásfehérjében). Attól persze nem kell tartani, hogy meghízunk a spermadiétától, hiszen kalóriamennyisége 5 és 25 kcal között mozog. Egyes vizsgálatok azt is kimutatták, hogy az ondó olyan hormonokat vagy hormonhatású hatóanyagokat tartalmaz, amelyek javíthatják a kedélyállapotot és csökkenthetik a depresszió esélyét vagy mértékét, ha az ondó nyálkahártyán keresztül jut a szervezetbe (például szájon, vaginán vagy a végbélnyíláson át).
A New Scientist egyik tanulmánya szerint a sperma tele van olyan hangulatfokozó tartalmakkal (pl. tesztoszteron, ösztrogén és egyén nemi hormok), amelyek boldoggá teszik az embert. 2003-ban a média, többek között a CNN által is terjesztett hírt azonban, miszerint az orgazmikus ondósejtek csökkentik a mellrák kialakulásának lehetőségét, azóta megcáfolták, szóval túlmisztifikálni sem kell áldásos hatását. Napvilágot láttak egyébként olyan jelentések is, hogy a nők 5%-a allergiás a spermára, ezen híresztelések ugyanakkor kétségesek, továbbá ezen tünetek nagy része pszichés eredetű, tehát orvosolható. Ami biztosan kijelenthető, hogy sem a férfi, sem a női szexuális váladék önmagában véve nem ártalmas a partner számára.
Vissza
![Forrás: [origo]](http://static1.origos.hu/i/0606/20060619cum170.jpg)
