Kisaeng, a koreai örömlány (18+)
2006. szeptember 25., hétfő, 12:42
A japán gésához vagy az ókori hetérákhoz hasonló "szórakoztató" dáma volt a koreai kisaeng, akit kislány korától kezdve hivatására készített fel az állam.
Az első kisaengek a Goryeo dinasztia idején (935-1394) jelentek meg Koreában, mint az uralkodók szolgái, akik "az állam szolgálatában álltak". A kisaengeket nagy odafigyeléssel tanították, hogy jártasak legyenek a művészetekben, a költészetben, a prózában, ám a szórakoztatás mellett, ha az élet úgy hozta, ápolónőként dolgoztak, a hadseregben katonákat borotválták, s a varráshoz is érteniük kellett. A kisaengek fontos szerepet töltöttek be a katonák szórakoztatásában és szexuális vágyaik csillapításában is, működésüket hosszú időn át a katonai morál javítása érdekében tűrték el.
![Forrás: [origo]](http://static1.origos.hu/i/0609/20060925kisaeng.jpg)
Mindezek ellenére, alacsony társadalmi hovatartozásuk miatt olykor tudomást sem vettek műveltségükről, tájékozottságukról és egyéb képességeikről. Ők ugyanis a többi hivatásos szolgáltatóval, a hentesekkel és szolgákkal egyetemben a legalacsonyabb társadalmi státusszal rendelkeztek. A státusz örökletes volt. Egy kisaeng gyermeke abba a státuszba született bele, ahova anyja tartozott, magasabb szintre csak akkor kerülhetett, ha valaki tetemes összeget fizetett megváltásáért. Egy lelkes pártfogó, általában valamilyen tehetős hivatalnok olykor hajlandó is volt erre az áldozatra.
Az állam a kisaengekről gondos feljegyzéseket készíttetett, hogy megkülönböztessék őket az átlagos szolgálóktól. Bár egyazon társadalmi szinten voltak a szolgákkal, a gyakorlatban mégis különböztek egymástól. A kisaengek meghatározó szereplői voltak a koreai történelemnek, és számtalan híres történet, elbeszélés, költemény főhőseivé voltak. Habár a legtöbb híres kisaeng neve feledésbe merült, néhányukra mind a mai napig emlékeznek - ilyen volt például Non Gae, aki a hétéves háború során számos japán katonai vezető megölésében segédkezett.
A legtöbb kisaeng karrierje rövid ideig, tizenhat - huszonkét éves korukig tartott, csak nagyon kevés kisaengnek sikerült, hogy hosszabb időre kitolja "működését". A kislányok nyolc éves korukban kerültek be a kisaeng iskolákba. A legtöbben arra törekedtek, hogy mihamarabb megváltó pártfogót találjanak maguknak. Idővel már megkülönböztették egymástól a kisaengeket, a legmagasabb rangúak fontos eseményeken táncolhattak, énekelhettek, és megválaszthatták, melyik vendéget "fogadják". Harmincadik életévük betöltése után már nem szórakoztathattak, de a fiatal kisaengek betanításában közreműködhettek. Az alacsonyabb rangúak egyben prostituáltak is voltak. A kisaengek maguk gondoskodtak sminkjükről, ruházatukról és élelmükről.
A kislányokból a legkülönfélébb módokon lett kisaeng. Sokan anyjuk nyomdokaiba léptek, sok család pedig a szegénység miatt arra kényszerült, hogy lánygyermekét eladja. Olykor az is előfordult, hogy magas rangú nőkből lett kisaeng, mert nem éltek tartózkodó életet, és megszegték a kor szexualitásra vonatkozó szabályait. A kisaengeket speciális iskolákban képezték, ahol három éven keresztül, költészetet, táncot, zenét és egyéb művészeteket sajátítottak el. Mivel a kisaeng az állam szolgájának számított, napjai is be voltak osztva, méghozzá a kisaengekért felelős hivatalnok, a 'hojang' rendelkezései szerint.
A hojang felügyelte, hogy rendesen végezzék tanulmányaikat, ne szökjenek meg, s hogy meghatározott időközönként vizsgálaton jelenjenek meg. A legtöbb kisaengnek volt egy védője, aki igyekezett a nő testi épségét megóvni. Ezek a férfiak általában valamikori katonák vagy szolgák voltak. A kisaengek esetenként igen fontos szerepet töltöttek be a politikában és a diplomáciában, ők szórakoztatták a Japánból vagy Kínából érkező előkelőségeket, és ha szükség volt rá, utazásaikra is elkísérték őket.
A huszadik században, főleg a japán megszállás idején, a legtöbb kisaenget "lefokozták" prostituálttá. Kisaengek mind a mai napig működnek, Dél-Koreában fellelhetők a kisaeng-házak is, melyek igyekeznek megőrizni a régi tradíciókat. Bevett szokás, hogy a külföldi üzletembereket, gazdasági partnereket ilyen házakba kalauzolják el. Manapság a szexturizmus fellendítése érdekében is fel akarják használni őket, mint az ősi, professzionális prostituált szimbólumait.
[origo]