A parafíliákról (18+)
2007. február 20., kedd, 15:19 | Utolsó módosítás: 2007. február 20., kedd, 15:49
Vissza1. Oldal
A parafília olyan állapot, amelyben a személy szexuális vágya és kielégülése olyan fantáziákban és azok megvalósulásában nyilvánul meg, amelyek az átlagtól eltérőek, szokatlanok vagy extrémek. A parafília kötődhet egy bizonyos tárgyhoz (gyerek, állat, ruhanemű) vagy egy bizonyos cselekvéshez (fájdalom okozása, mutogatás), s ezek rendszerint igen specifikusak és változatlanok. A legtöbb parafília jóval gyakrabban jelentkezik férfiak, mint nők körében.
Valójában a parafília nem más, mint egy tárgyhoz vagy viselkedési mintához való olyan mértékű vonzódás, ragaszkodás, ami idővel függéssé alakul át, és a kielégülés feltétele lesz a tárgy jelenléte vagy a viselkedés megvalósítása. Ezek rendszerint az emocionális kötődést, a szerelmet is befolyásoló klinikai szindrómák. Ebbe a körbe többek között olyan viselkedések tartoznak, amiket a társadalom határozott ellenszenvvel néz vagy abnormálisnak talál. A leggyakoribbak ezek között a pedofília, azaz a gyerekekkel való szexuális aktus, az exhibicionizmus, azaz a nemi szervek idegeneknek történő mutogatása, a voyeurizmus, azaz a kukkolás, idegenek intim szituációkban való megfigyelése vagy a frottőrizmus, mikor valaki idegenekhez dörzsöli magát vagy fogdossa őket.
![Forrás: [origo]](http://static9.origos.hu/i/0702/20070219parafilia4.jpg)
A parafíliák közé tartozik a nekrofília, amikor valaki abban leli meg a szexuális kielégülést, ha holttestekkel kéjeleg, de van, akiknek az amputált testű emberek jelentik a szexuális izgalom egyetlen forrását (akrotomofília). Ismert az állatokkal való közösülés, vagyis a szodómia, az ürülék által okozott testi gyönyör, a koprofília (angolul coprophilia vagy fecophilia), de számtalan olyan perverziót is számon tartunk, amelyek akár egy-egy szubkultúrában elterjedtek lehetnek, ilyen például a szadomazochizmus.
Mitől lesz valaki perverz?
A parafíliák, más megnevezéssel perverziók, devianciák vagy szexuális magatartászavarok csoportja és azok megítélése az emberiség története során folyton változott, és bizonyára még változni is fog. Egy részük ma is bűncselekmény (a viktoriánus korban még a homoszexualitás és az orális szex is annak minősült), más részük pedig inkább az adott személynek okoz(hat) problémákat. Nem csak az országok eltérő jogi szabályozásai osztják meg a kérdést a parafíliákat illetően, de a szakemberek, pszichológusok sem mindig értenek egyet bizonyos kérdésekben, nem mindenki tekinti ezeket betegségeknek, de abban általában véve egyetértés mutatkozik, hogy az esetek többségében személyiségfejlődési zavarok állnak a parafíliák kialakulásának hátterében.
A szélsőséges perverziók könnyebb megértése érdekében gondoljunk bele, hány olyan szexuális szokással bírunk mi magunk vagy ismerőseink is, amelyek bizonyos esetekben akár parafíliák is lehetnek. Ha valakit beindít a szex közben a csúnya beszéd, a káromkodás, még nem jelent problémát, de ha valaki számára ez az egyetlen út, amin keresztül szexuális izgalmat tud megélni, már gond. Hasonlóképp a szadomazo játékok ártatlan kivitelezése a szexuális élet színesítését szolgálja, de az attól való függőség már rabságban tartja az embert. Folytathatnánk a sort a kukkolókkal, a fétisekkel, a mazochizmussal vagy akár a pedofíliával is, ha figyelembe vesszük, hány férfi esetében leshetünk el lopott pillantásokat egy-egy megkérdőjelezhető korú lánnyal kapcsolatban - ami persze nem jelenti azt, hogy az illető bármit is tenne esetlegesen felmerülő fantáziái megvalósításának érdekében.
Hogy az ártatlan szokások vagy játékok mégis mitől és hogyan csapnak át parafíliába, valójában tisztázatlan, azaz nincs általános magyarázat. Egyes pszichoanalitikusok szerint egy perverzióval rendelkező személy valójában egy korábbi életszakaszban valamilyen okból szexuális kielégülést kiváltó tárgyhoz való kapcsolatot vagy viselkedést ismétel. Viselkedéskutatók azt sugallják, a parafíliák megjelenése egyfajta kondicionálás eredménye. Nem szexuális töltetű tárgyak vagy viselkedések idővel szexuális tartalmat nyerhetnek, ha ismételten olyan kontextusban jelennek meg, amely szexuális örömöt vált ki a személyből. Egyes esetekben olyan viselkedések, amelyek izgalmi szintet emelnek, mint például a kukkolás, a mutogatás eljuthatnak arra a pontra, hogy az illető ragaszkodni kezd ezen ingerekhez.
Egyes vélemények szerint, ha egy gyerek szemtanúja vagy áldozata lesz valamilyen nem megfelelő szexuális viselkedési formának, idővel megtanulja utánozni azt, és később viselkedésének részévé válik, ott megerősítést kap. A kompenzációs modell szerint ezek a személyek megfosztatnak a normál szexuális kapcsolatoktól, és a társadalom számára kevésbé elfogadható formákon keresztül keresnek kielégülést. A pszichológiai modell a hormonok, a viselkedés és a központi idegrendszer között kapcsolatból indul ki, különösen az agresszív szerepeket és a férfi nemi hormonok szerepét vizsgálva.
Szexuális jogok
A parafíliák nem minden esetben szorulnak kezelésre, de olyan esetekben, ahol a cselekvés törvénybe ütköző, az is könnyen előfordul, hogy az illető hamarabb kerül a büntetés-végrehajtási intézetek valamelyikébe, mint egy szakember értő kezei közé. A parafíliák megítélése a társadalom szexualitáshoz fűződő viszonya miatt is folyamatosan mozgásban vannak, és megítélésük több szinten értelmezhető. A szexuális szabadságjogok, amiket a W.H.O. is deklarált, kimondják többek között, hogy: "a szexuális szabadság joga lehetővé teszi az egyén teljes szexuális potenciáljának kifejeződését, azonban minidig és minden helyzetben kizárja a szexuális kényszer, kihasználás és visszaélés minden formáját". Mindent szabad tehát, ami két ember közös megegyezésén alapul, és minden tilos, amiben valamelyik fél nem önként vesz részt.
Vissza
