A kukkolás mint parafília (18+)
2007. március 21., szerda, 12:28 | Utolsó módosítás: 2007. március 21., szerda, 13:59
Vissza1. Oldal
A parafíliák, avagy szexuális magatartászavarok körébe tartozik a voyeurizmus, a kukkolás, pedig szinte nincs olyan ember, akit ne töltene el kéjes örömmel, ha avatatlanul bepillanthat valaki magánéletébe. Hol a határ az egészséges kíváncsiság és a bűncselekmény között?
Nemrég híradások arról számoltak be, hogy New Yorkban egymás után kapkodják el a távcsöveket, messzelátókat és teleobjektíveket. A félreértés elkerülése végett: nem a csillagászat iránti érdeklődés nőtt meg, hanem egy új járvány, a kukkolási láz tört ki. New Yorkban, mint köztudott, egymást érik a végtelenbe nyúló felhőkarcolók, és olykor az is előfordul, hogy egy lakásból további kettőszázra van fényes és a kíváncsi szemek számára csábító kilátás.
![Forrás: [origo]](http://static8.origos.hu/i/0703/20070321kukkolo.jpg)
A szembeszomszéd magánszférája tálcán kínálja magát, hisz a legtöbben nem szerelnek fel se függönyt, se redőnyt, a leselkedőnek tehát semmi sem áll az útjában. Néhány manhattani hotelben a távcső olyan alapfelszerelés a szobákban, akár a minibár vagy a törülköző. "Lesni és meglesve lenni" tagadhatatlanul magában hord egy különleges szexuális vibrációt, amit Hollywood már régen fedezett (ékes példája ennek 1993-ból a Sliver), s nem véletlen a világszerte elterjedt valóságshow-k népszerűsége sem.
Ha kórossá válik
A francia eredetű szó, a voyeur, nézőközönséget jelent, a szexuálpszichológiában pedig azt nevezik voyeurnek, vagyis kukkolónak, aki nem saját szexuális tevékenysége révén kerül izgalmi állapotba, hanem ha másokat teljes vagy részleges meztelenségük vagy szexualitásuk megélése során titkon megleshet. A kukkolók (merthogy a köznyelv többnyire így nevezi őket) általában férfiak, és többnyire maszturbálnak leskelődésük közben - vagy nem sokkal utána.
Mint ahogy azt a parafíliák kialakulásánál láttuk, az, hogy valakit izgalomba hoz egy másik, szeretkező pár vagy egy vetkőző ember látványa, teljesen természetes, s az is könnyen megtörténhet, hogy egy nő kerül hasonló helyzetben izgalmi állapotba, s ő lesz az, aki a látottak hatására magához nyúl. Aki kukkol, nem szükségszerűen beteg tehát. Problémát akkor jelent mindez, ha a kukkoló szexuálisan csak és kizárólag akkor képes izgalomba jönni, ha leselkedik, ha tudatosan törekszik arra, hogy leskelődhessen, s ezt rendszeresen meg is teszi. Izgalmának feltétele, hogy a meglesett személy ne sejtse, hogy épp lesve van.
Szexuálpszichológiailag a parafília meglétének időbeli feltétele, hogy minimum hat hónapon keresztül folyamatosan fennálljon a késztetés a leselkedésre és az azt követő szexuális vágy meg- és kiélésére. A voyeur nem jelzi jelenlétét, nem tolakszik, nem erőszakoskodik, ám tette sok helyen mégis illegálisnak számít, s valóban, a meglesett emberek gyakran számolnak be róla, hogy megalázva, kisemmizve, megtámadva érezték magukat, mikor leleplezték a kukkolót.
Persze valójában ritkán kapják el őket, hisz a szemmel támadók alaposan felkészülnek, titokban végzik a dolgukat, s pontosan ezért többnyire kezeletlenül maradnak, hisz nincs senki, aki felismerhetné a torzult szexuális viselkedést. A kukkoló számára már a megfelelő hely kiválasztása is izgalmat jelent, így jellemzően nem kapkodják el a terepszemlét. Általában olyan helyet választanak, ahol az emberek gondtalanul és mit sem sejtve levetkőznek, ilyenek például a nudistastrandok vagy a vegyes szaunák. Mivel a voyeuröknek elsősorban a látottak nyújtanak izgalmat, mindenképpen az a hely a legideálisabb, ahol hosszú ideig zavartalanul időzhetnek.
Vissza
