Nyomtatás

A huszonöt év alattiak egy része az óvszerhasználatot bizalmatlanságnak tekinti, ezért nem használja szívesen, míg mások úgy gondolkodnak, ha gumit hordanak magukkal, az felhívás keringőre, ami fiúk esetében kevésbé, lányok esetében már annál inkább zavaró lehet. A londoni kutatóintézet kétszázötven diák megkérdezése alapján, a különböző országok fiataljai között komoly hasonlóságokat vélt felfedezni, legalábbis szexuális viselkedés tekintetében. Az okok úgy tűnik, mélyebben gyökereznek, mint gondoltuk volna, az óvszer használata nem egyszerű igen vagy nem kérdés.

Eredményeikben és magyarázataikban kitérnek olyan, múltban és kultúrákban gyökerező okokra, mint például a nők és férfiak alapvetően eltérő (elvárt) szexuális viselkedésére. Tény, hogy a lányok és nők sokkal inkább korlátok közé voltak (és vannak) szorítva, mint a férfiak, akikben ily módon kevésbé alakult ki a szabálykövetés és a felelősségérzet, sőt, a társadalom sokáig pont ennek ellenkezőjét erősítette bennük. Míg a nőket minden erkölcsileg megkérdőjelezhető tettért büntették, s még ma is vannak olyan kultúrák, ahol egy félrelépésért halálra kövezés jár, addig a férfiak szabadon szórhatták magjukat szerte a világba, talán a törvények szerint nem is mindig megengedhető módon, de a társadalmi tolerancia bőven elnézte a kicsapongó életet.

Hibás lehet az elmúlt évtizedek hozzáállása is, ami arra kondicionálta a férfiakat, hogy a védekezés (elsősorban a nem kívánt terhesség ellen) a nők feladata, csak később, a szexuális úton terjedő betegségek, különösképp az AIDS megjelenése kezdte elterjeszteni az óvszerhasználatot. Érdekes azonban, hogy mindig is jóval több kutatás foglalkozott a homoszexuális férfiak, a drogfüggők és a nők HIV-terjesztésben játszott szerepével, mint a heteroszexuális férfiak kockázatvállaló magatartásával.

A mostani kutatás kapcsán kezdenek rájönni arra is, miért nem voltak hatásosak az eddigi HIV-prevenciók, mivel kiderült, nem a tájékozatlansággal van baj, hanem a szocializációval, a  rögzült társadalmi üzenetekkel. Ha egy nő azt várja el egy férfitól, hogy óvszert húzzon, azzal alapvető szexuális viselkedését és hozzáállását akarja megváltoztatni. A férfiasság pedig e tekintetben nem más, mint szexuális aktivitás és felvilágosultság, míg a nőiesség hagyományosan passzivitást és ártatlanságot feltételez.

Fontos szempont és gyakori kifogás az is, hogy a gumi sokat csökkent a szex élvezeti értékén. A férfiak központi szerve a szexben a pénisz, ezen keresztül jutnak el a csúcsra, a vaginális közösülés és az ejakuláció jelenti az igazi szexet. Ha egy idegen anyagot, egy gumit iktatunk a két szerv közé, úgy érzik, a biztonság előtérbe helyezése saját szexuális élményük és kielégülésük rovására megy, s bár lehet, objekítven nem mindenkinél okoz ez minőségi különbséget, sokan mégis úgy érzik, képtelenek óvszerben élvezni.

A férfiak szexösztöne nem kordában tartható, szinte állatias, és kívül esik az irányíthatóság területén - vallják sokan. Szükségük van rá, jár nekik, és ha nem jutnak kellő mennyiségű kielégüléshez, különböző - többek között magatartásbeli - problémáik lehetnek. Az óvszer beiktatása ezt a kontrollvesztett érzést befolyásolja, hisz ha ily módon uralkodnak péniszük fölött, ez a mítosz összedőlni látszik.

A védekezést, legalábbis, ami a betegségeket illeti (hisz a fogamzásgátlást nagyrészt a nők intézik), egyfajta kategorizáló magatartással oldják meg, azaz megválogatják, kivel bújnak ágyba. Megkülönböztetnek tiszta, ápolt, és ápolatlan vagy tisztességtelen, ledér nőket, s leginkább ez utóbbi csoporthoz kötik a betegségek terjedését, így az ilyen nők mellőzésével vélik elkerülni a különböző betegségeket. Ugyanilyen hárító mechanizmus lehet a homofóbia, sokan még ma is a melegek betegségének tartják a HIV-et, és homoszexuális viszonyok híján nem érzik magukat veszélyeztetve. Tudjuk azonban, számtalan heteroszexuális férfi bonyolódik homoszexuális kalandokba, de tudjuk azt is, idővel mindenki megbarátkozik az óvszerhasználattal, főleg, ha a nők is határozott szerepet vállalnak benne.

[origo]