Nyomtatás

Orrodnál fogva vezetlek

Ha hihetünk a régészeti kutatások eredményeinek, a kozmetikai ipar bölcsője a Távol-Keleten ringott, ahol ritka és értékes növények kivonataiból készítették az első illatszereket. Már hatezer évvel ezelőtt ismert volt, hogy bizonyos illatok vonzzák az ellenkező nem képviselőit. Használatuk révén könnyebben meghódítható a kiszemelt férfi vagy nő. Néhány éve garantált sikert nyújtó, emberi feromont tartalmazó parfümöket hirdetnek, elsősorban az interneten. A gyártók és a forgalmazók azt állítják, hogy a férfi, illetve női humán feromonokat tartalmazó üvegcsék vagy parfümök segítségével könnyebben elcsábítható az ellenkező nemű partner, mintha csupán a hagyományos illatokra támaszkodnánk.

Olvasd el a fórumozók véleményét!

Azt hangoztatják, hogy az ellenkező nem élénk érdeklődést mutat a feromont használók iránt. Szívesebben flörtölnek, beszélgetnek velük, egyszóval vonzóbbak azoknál az embereknél, akik nem használnak (és persze vásárolnak) ilyen szereket. Ráadásul azt állítják, az emberi feromonokat tartalmazó flakon jól jöhet üzleti megbeszélések, munkahelyi érdekérvényesítés, vizsgák és társasági összejövetelek alkalmával is. Úgy tűnik, megoldást kínál minden problémára, amit egy másik emberen, különösen ellenkező nemű lényen keresztül meg lehet oldani. Nekünk csak annyit kell tennünk, hogy magunkra permetezzük az egyébként színtelen, szagtalan molekulákat, és máris megy minden, mint a karikacsapás. De valóban ilyen egyszerű volna minden?

Az állati feromonok létezését már az 1950-es években igazolták. Rájöttek, hogy a hangyák feromonok segítségével kommunikálnak. Az is kiderült, hogy olyan feromonok szabadulnak fel méhcsípéskor a fullánkból, amik támadásra ösztönzik a közelben lévő méheket. A szexuális csábítás állati kellékei között is megtalálták a feromont. A nőstény lepkék ezzel az anyaggal vonzzák magukhoz kilométerekről a hímeket. A végzetes vonzerőhöz elég mindössze egyetlen molekula jelenléte egy köbcentiméternyi levegőben.

De mi a helyzet az emberrel? Valóban létezik az a bizonyos feromon, ami ellenállhatatlanná tesz bennünket mások számára? Ha létezik, akkor a csábítás sikerében nem elsősorban a szexis külső és a megfelelő szöveg a mérvadó, hanem ez a bizonyos láthatatlan anyag, amely éppúgy segíti a tudatalatti szexuális kommunikációt az ember esetében, mint a lepkéknél.

Az emberi feromonok kutatása kezdeti stádiumban van. Egyértelműen nem tudták még bizonyítani jelenlétét a szervezetben. Néhány tudós szerint a bőrben termelődik a humán szexferomon, melyet a VNO, a vomeronazális szerv, vagyis az orrban található szaglóhám speciális érzősejtjei érzékelnek. Ezek a sejtek az agyba, azon belül is a hipotalamuszba küldik az ingerületet. Az agy ezen területe felelős a szervezet kémiai egyensúlyának fenntartásáért, a szexuális ösztönökért, a szorongásért, a félelemért, valamint az étvágyért. Így kerek is volna a történet, sőt hihető. De mit szól mindehhez a csábítás ígéretére épülő kozmetikai ipar? Használja-e termékeiben a rendkívül ígéretesnek tűnő feromonokat?

Zólyomi Zsolt parfümszakértő egyértelmű nemmel válaszol kérdésünkre. Azt mondja, a kozmetikumok nem tartalmaznak feromonokat, sőt, ha valamely nagy kozmetikai cég termékeiről valaki azt állítaná, hogy humán feromonokat tartalmaz, azt a cég nagy valószínűséggel be is perelné. Jelenleg a parfümök készítéséhez rendelkezésre álló öt-tízezer alapanyag között sem állati, sem emberi eredetű, sem pedig állatkísérletben tesztelt anyag nem található. A szigorú szabályokat az Európai Unió hozta, így a tagállamokban gyártott, illetve forgalomba hozott termékekben elképzelhetetlen a humán feromon jelenléte.

De nem csak a jogszabály állja útját a korlátlan csábításnak. A parfümszakértő szerint az emberi eredetű szexuális feromon jelenlétét nem bizonyították egyértelműen a kutatások. Egy kémiailag egyelőre nem azonosítható molekulát pedig nemhogy használni, de előállítani sem képes a kozmetikai ipar, ami akár a vihar utáni levegő vagy a hűlő vasaló illatát is képes szintetizálni. Le kell mondanunk tehát a hirdetésekben rendkívül hatásosnak beállított humán feromonok használatáról, legalábbis kedvenc parfümjeinkben. Az is valószínű, hogy a fiolák jobb esetben némi illatanyagon kívül nem tartalmaznak semmit.

Zólyomi Zsolt azt is elárulta, hogy a parfümök egy része több ezer éve ismert és jól bevált, erősen erotizáló illatokat is tartalmaz. Természetesen ma már az ámbráscet gyomrában termelődő ámbrát, a cibet-macska cibetjét, a pézsmaállatból kinyert mósuszt és az alig ötven éve használt, a hód mirigyváladékából nyert illatanyagot is szintetikus úton állítják elő. A mesterséges molekulák illata pedig megtévesztésig hasonlít az eredetire.

Meglepőnek tűnhet a tény, de a parfümök egy része melegségét, érzékiségét a ló vizeletében található penetráns szaggal bíró indol nevű anyagtól nyeri. Sok ezer éves tapasztalat szerint a férfiak számára többek között erotizáló hatással bír a vanília, a levendula és a fahéj, míg a pacsuli, a pézsma és a szantálfa elsősorban a nőket vezeti "orruknál fogva". (Csak egy pillantást kell vetnünk a parfümóriások reklámjaira, és beláthatjuk, az illatok elsődleges célja az erotikus, vonzó kisugárzás tudatosítása.)

Persze minden jóval egyszerűbb lenne, ha a rejtélyes molekulákat is bevethetnénk a csábítás során. Ám akkor sem lenne szabad megfeledkezni arról, hogy önmagában a feromon nem segítene a pártalálásban. Az udvarlást és a szimpátiát nem lehetne figyelmen kívül hagyni ez esetben sem. Saját tapasztalatainkból tudhatjuk, hogy ha létezik is ez az anyag, egyáltalán nem jelent biztos sikert. Ráadásul a szexferomon, ha létezik, valószínűleg annyira egyedi, mint az ujjlenyomat vagy az emberek testének illata. Ha pedig ez így van, akkor mesterségesen előállított, standardizált molekulák nem érhetik el a természetes feromonok hatását. Tehát a feromonokat tartalmazó parfümök hatása nem garantálható.

Addig is, míg pró vagy kontra be nem bizonyosodik az igazság a feromonokat illetően, a szakértő azt javasolja, hogy testillatunkkal harmonizáló parfümökkel tegyük magunkat vonzóbbá a másik nem számára. Illatokból pedig nincs hiány. Az ősi, jól bevált növények, mint az aloé vagy a tömjén, a mai napig megihletik az illat komponálásának művészeit.
A mintegy nyolcvan-száz alapanyagot tartalmazó illatkompozíciók százai közt mindenki megtalálhatja a kedvére valót és egyéniségéhez illőt, mellyel valóban vonzóbbá teheti magát. Aki szeretne bepillantást nyerni a parfümök és más kozmetikai termékek kreátorainak misztikus világába, az látogasson el a Magyar Zsidó Múzeumba, ahol október 21-ig megtekintheti "A szépség a nagy illúzió" címmel megnyílt kiállítást. Helena Rubinstein, Estée Lauder és Judith Muller, a kozmetikai ipar nagyasszonyainak életműve kalauzolja az érdeklődőket.

Miró

[origo]