[origo]
Nyomtatás

Politikusok szexbotrányai (18+)
2006. október 28., szombat, 14:55


Bulvárpletykák bűvkörében élünk, de megesik, hogy az egyedin túlmutató esetek, a pozíció miatt fontos emberek válnak a címlapsztorik szereplőivé. Szenátorok, elnökök, miniszterek vagy képviselők belebuknak hálószobatitkaikba, hűtlenségi ügyeikbe, pedofil- vagy homoszexuális botrányaikba. Gondoljunk csak Bill Clintonra, Mark Foley-ra, Gery Studds-ra, vagy legújabban az izraeli elnökre, Móse Kacavra, aki ellen többszörös szexuális zaklatás és nemi erőszak vádjával indult eljárás.


Az ő esete, ha a vádak igazak, jól példázza a hatalmával visszaélni vágyó főnök, a domináns felettes esetét. Az ügybe ráadásul még Putyin orosz elnök is belekeveredett egy sajtótájékoztató utáni szerencsétlen elszólással, amiben azzal viccelődött, "mindannyian irigyeljük" az izraeli államfőt az esetért. A szexuális zaklatás és a nemi erőszak komoly vádak, főleg, ha valakit egy ország vezető politikusaként ér ilyen, hisz erkölcsi tisztessége és a belé vetett bizalom pillanatok alatt szertefoszlik, még egy ártatlan rágalom hatására is, nem is beszélve arról, ha a bűn valós.

Forrás: [origo]

Pedofília
Mint ahogy az megtörtént az amerikai republikánus politikus, Mark Foley esetében. Foley az általános gyakorlatnak megfelelően egy tizenhat éves fiút alkalmazott gyakornokként, de kevésbé szokásosan, félreérthetetlen módon szexuális utalásokkal bombázta őt - a később nyilvánosságra került internetes beszélgetések szerint. Eszerint Foley maszturbációs szokásairól és ruházatáról faggatta a tinédzsert, folyamatos szexuális utalásokkal molesztálta. Az esetből közfelháborodás kerekedett, a politikus lemondott. Ám nem mindenki vonja le ilyen egyértelműen a konzekvenciákat. Gery Studds, Massachusetts demokrata politikusa beismerte, hogy szexelt egy tizenhét éves fiúval, ennek ellenére tizenhárom éven keresztül nem távozott a közéletből.

Dominancia, zaklatás, kurvák
Drew Nixon Texas állam szenátora volt. 1997-ben letartóztatták, mert harmincöt dollárt ígért egy prostituáltnak orális szexért és közösülésért. A prostiról kiderült, a rendőrség beépített embere volt, a szenátort letartóztatták. Az ilyen és ehhez hasonló esetek még ott is, ahol a prostitúció nem bűncselekmény, nagy felháborodást kelthetnek, mivel erkölcsileg inkább megkérdőjelezhető viselkedés a kurvázás, mint a feleség megcsalása. Ez sem új keletű azonban, amennyiben a prostituáltak és a szobalányok között párhuzamot lehet vonni.

Állítólag Thomas Jefferson gyermekeket nemzett Sally Hemings szolgálólánynak. Jefferson özvegy volt, Hemings pedig egy rabszolganőnek és Jefferson apósának gyermeke. 1998-ban egy DNS vizsgálattal végül bebizonyították, hogy nagy valószínűséggel maga Jefferson - vagy valamelyik közeli hozzátartozója - volt Hemings utolsó gyermekének nemzője.

Rob Oudkerk holland politikust pedig azért fosztották meg tisztségétől, mert kiderült, hogy illegális prostituáltakkal tart fent viszonyt. Habár Hollandiában a prostitúció legális, mégis nagyon kényes téma. A botrány után a politikus karrierje derékba tört.
 
Érdekes kérdés, hogy Amerika látszólag miért érzékenyebb a szexualitást vagy a házassági hűséget érintő témára, és hogy érzékenységről beszélhetünk-e egyáltalán. Vannak elméletek, amik az erőteljesen átformáló hatású szexuális forradalomhoz kötik a tengeren túli hozzáállást, mivel azóta egyre fokozottabban kerülnek előtérbe a társadalmi morál e szintjét is feszegető kérdések. Egyszerűen fogalmazva: az emberek úgy érzik, mindenhez közük van.

Ezzel némileg ellentétes Európa hozzáállása, ahol a kényes ügyeket nem mindig kapja föl a közvélemény. Részben a sajtó diszkérciójának köszönhető ez, mint például az egykori francia elnök, Mitterrand esetében, akinek házasságon kívül született lányáról mindenki tudott, mégsem cikkeztek róla az újságok, részben pedig annak, hogy állítólag a franciák, de Európa egésze, ha nem is tudatosan, de még mindig vallja a politikai elit némiképp kivételezett helyzetét.

Elődjéhez hasonlóan, Chirac elnök is köztudottan szoknyavadász, s erről felesége is említést tett már nagy nyilvánosság előtt, ám a franciák poltitikai ítélőképességét nem vakítják el az efféle dolgok. Persze ehhez szükséges, hogy a szóban forgó poltitikusok összhangba tudják hozni verbális megnyilvánulásaikat cselekedeteikkel, vagyis nem kell a család szentségéről prédikálni, ha nem tartjuk azt be. Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy bár a szavazatokat jóval kisebb mértékben, szinte egyáltalán nem befolyásolja egy-egy szárnyrakapott pletyka vagy valós történet, az állampolgárokat azért érdekli, hogy mi folyik a politikai elit hálószobáiban, így az egyik legjobb eladási mutatókkal rendelkező könyv jelenleg Franciaországban a Sexus Politicus.


Hűség, feleség, kémnők

A házastársi hűség alapkövetelmény, hiszen azt várjuk el, hogy politikusaink erkölcsileg feddhetetlenek legyenek, hogy a halandó emberek számára példát mutatva, tisztességesen éljék életüket, azaz ne vezessenek ittasan, ne verjék gyermekeiket, ne éljenek drogokkal, segítsék az elesetteket, és ne csalják meg házastársukat. Talán emiatt kavart akkora vihart a volt amerikai elnök, Bill Clinton ovális irodában történt félrelépése és elhíresült mondata, "sosem volt viszonyom azzal a nővel" - célozván Monica Lewinskyre, aki amúgy szépen profitált az elnökkel való intim kapcsolatából.

Clinton elnöki pályafutása az orális/ovális affér említése nélkül immár sosem lehet teljes, s még házassága is ráment a pásztorórára. Az esetből egyértelműen a megcsalt  volt feleség, Hillary került ki győztesen, aki férje politikai szürkülésével ellentétben azóta szépen lépdel felfelé, egyesek egyenesen a következő elnöki cím várományosának tekintik. Belejátszik ebbe talán az iránta megnyilvánult szimpátia is az ominózus eset miatt.

Forrás: [origo]

Persze nem Clinton volt az első az elnökök sorában, aki ily méltatlan helyzetbe keveredett, Franklin Roosevelt szerelmi viszonyát maga Roosevelt felesége leplezte le. Habár Roosevelt megígérte, hogy lezárja a románcot, még elnöksége alatt sem tudott lemondani a nőről, a viszonyt azonban sikerült nagyon sokáig titokban tartani. És ne higgyük, hogy csak az amerikaiak hűtlenek: egy tajvani politikusnő, Chu mei-Feng háromnegyed órás videóját közölték le a bulvárhírek, melyen egy nős üzletemberrel szexelt, s ebbe nemcsak ő, karrierje is jócskán beleremegett.

Hazai vizeken
Igazán szaftos botrányok a magyar politikai életben eleddig még nem jelentek meg, a támadási pontok között csak elvétve szerepelt valamely képviselő magánéleti bukdácsolása, a szexuális életükről pedig gyakorlatilag egyáltalán nem beszélünk. Csámcsogtunk például (akkor még) Deutsch(-Für) Tamás házasságon kívül született gyerekén és házasságának megromlásán, vagy Kovács László EU-biztos legújabb kalandján, amikor ismeretlen nővel látták ölelkezni Brüsszelben. Kovácsnak egyébként nem ez volt az első ilyen esete, hisz korábban Endrényi Éva nyíltan beszélt a volt külügyminiszterhez fűződő viszonyáról. Mindezek azonban össze sem vethetők a világsajtót pillanatok alatt megremegtető olyan hírekkel, amikor egy poltikust pedofilíával vagy szexuális zaklatással hoznak hírbe.

A bágyadt kis itthoni botrányok sokáig tehát csak a házastársi hűség kérdéskörét érintették, míg meg nem érkezett Mucuska. Magas szinten tárgyalt szexbotrány kerekedett a Mucuska-ügy avagy Mucuska-gate kapcsán, mert szexuális vonatkozásain túl a határon is túlgyűrűző kémregényben bontakozott ki. A történet szerint Szatmári Ildikó több neves politikus, például Magyar Bálint és Hiller István ágyán keresztül jutott bizalmas információkhoz, amik a román titkosszolgálatnál kötöttek ki. Az ügy kirobbanását követően is inkább a politikai, mintsem a szaftos részletek váltak fontossá, s az érintett két ország nemzetbiztonsági hivatala is vizsgálatokat folytatott az ügyben.


Közvetett szexuális bűncselekmények

A különböző szexuális bűncselekmények, főleg, ha azokat állami alkalmazásban lévő emberek követik el, ráadásul kiszolgáltatott helyzetben levőkkel szemben, felveti a legmagasabb szintű felelősségrevonás kérdését, mint ahogy az megtörtént az iraki civilekkel szemben elkövetett amerikai - az egyéb jellegű mellett szexuális - bántalmazásokkal kapcsolatban, vagy a kongói ENSZ katonák kapcsán.

Utóbbi esetben videófelvételek tanúskodtak róla, hogy a békefenntartók nemi erőszakot, pedofíliát követtek el, de prostituáltak szolgáltatásainak igénybevétele is szóba került. Az ilyen történetek sem számítanak azonban újdonságnak, hisz csak az elmúlt évtizedben Koszovó, Sierra Leone, Libéria és Guinea kapcsán is nyilvánvalóvá váltak katonai visszaélések elkövetéséről. Az is kiderült, hogy sokan a segély-élelmiszereket csak szexuális szolgáltatás fejében adták át a rászorulóknak.

Az ügyek kapcsán Colin Powell és Kofi Annan felelősségét is feszegették, a térségekbe megfigyelőket küldtek, s nemzetközi nyomás hatására nyomozni kezdtek. Persze a szexuális frusztráció minden háborúban szolgálatot teljesítő katona előtt ismert, s ennek levezetésére is különböző megoldási kísérletek születtek a nácik guminő fejlesztésétől kezdve az egységekkel utaztatott prostituáltakig.

(Pornó)filmmel az álszentség ellen
Ezen ügyekre nem csupán a társadalom reagál érzékenyen, de a filmiparnak is témát nyújthat sokszor, gondoljunk csak a Farok csóválja című filmre, melyben az amerikai elnök szexuális botrányát egy háború kirobbantásával próbálja eltussolni. Külön érdekes, hogy korrupció címmel nemrégiben pornó nagyjátékfilmet forgattak Amerikában, nagy költségvetéssel és súlyos mondanivalóval. A filmet nem az üvegtalpú cipők és a kamerát fixírozó nyögések dominálják, hanem a való életből merített kemény szex, ami a hatalom gyakorlásán és a dominancián alapul. A film főszereplője egy politikus, egy szenátor, aki minden emberi értéken túllépve a szexben is csak az uralomra tör. A sötét jellemrajzok mellett kemény társadalmi reflexió is ez a pornóipar részéről, ami egyáltalán nem megszokott, s talán egy váratlan és hatásos útja az álszentség elleni küzdelemnek.


[origo]