[origo]
Nyomtatás

Textil nélkül szabadon - a naturizmus
2007. július 11., szerda, 16:12


A meztelenség, a test részleteinek vagy egészének megmutatása igen sokoldalú megközelítést engedélyez manapság, kezdve a pénzért vetkőző aktmodellektől a sztriptíztáncosokon át egészen az elkülönített helyekre kényszerített meztelen fürdőzőkig. A társadalom pucérsággal való viszonya meglehetősen ambivalens, miközben körülvesznek minket a (fél)meztelenplakátok, a nudizmust, naturizmust még mindig afféle bolondériának tartjuk, furcsa emberek különös hobbijának. De mégis, hogyan kerültünk ide?


Az első vetkőzőktől

Az emberiség történetének nagyobb részében a meztelenség volt a természetes, az emberek meztelenek voltak, amikor a társadalmi-gazdasági fejlettség olyan szinten tartott, és a test valamilyen módon való elfedése nem volt fontos. Hogy praktikus szempontok domináltak a ruházkodás megjelenésében, igen valószínű, ám egyes feminista hangok azt is lehetőségként tartják számon, hogy a férfiak kezdték lefedni a nőket, igen egyszerű okok miatt. Persze a fürdőzés egész más eset, a XVIII. századig a tavakban, folyókban való - meztelen - fürdés, habár férfiak és nők külön tisztálkodtak, teljesen normális dolgonak számított. Ezek az időkben kezdődött a nyílvános meztelenkedés tabuként való kezelése, ekkor jelentek meg először a textilesek.

Forrás: [origo]

A fürdőruha megjelenése is alig egy évszázadra vezethető vissza, s az azt megelőző időkben kétségkívül több fürdőzés esett meg anyaszült meztelenül, mint megfelelő textilipari termék hiányában - tetőtől talpig ruhában. Ahogy a természetes közeget elkezdtük lecserélni a városokra, az iparosított környezetre és annak eredményeire, az emberek mintha fokozatosan egyre inkább szégyellni kezdték volna saját - nem ember alkotta - tökéletlen testüket, s nem mellesleg elkezdték önmagukon túlmutató jeleknek értelmezni az arra aggatott ruhadarabokat.

A naturizmus afféle vissza a természetbe mozgalom jelleggel indult meg a XIX. században, kicsit önsegítő jelleggel, hisz az emberek egy része úgy vélte, az a sok betegség, amelyeket a gyerekcipőben járó orvostudomány nem képes meggyógyítani, a természet ősi elemeinek segítségével kikúrálható. Ha a kor divatjának megfelelő szoros és vastag ruházatot ledobják - vélték - és testüket fedetlenül hagyják a nap, a szél, a tenger, a vizek számára, az önmagában több, mint bármilyen kuruzsló gyógyfőzete. Az iparosítás és az erős urbanizáció elleni elvonulásként is értelmezhető ugyanakkor az, ami történt. A század végén egy nem hivatalos egyesület jött létre, amely a természetközeliséget, az absztinenciát, a vegetarianizmust s komoly öltözködési reformot hirdetett. A leglelkesebb követők egyenesen azt akarták elérni, hogy a meztelenség szervesen épüljön be a társadalmi hétköznapokba. Könyvek tucatjai jelentek meg német nyelven, például Heinrich Pudor vagy Richard Ungewitter tollából. Az első modern kori olimpiai játékok megrendezése ekkoriban még nagyobb figyelmet adott a meztelenség úttörőinek, mivel a köz figyelmét történetileg is a klasszikus testkultúrára irányította.

A szabad test kultúrája

Németország tekinthető a naturizmus szülőhazájának a Freikörperkultur (Szabad test kultúrája) mozgalommal. 1898-ban alapították Essenben az első Freikörperkultur (FKK)-egyesületet, és az 1900-as évektől kezdve Berlinben, valamint az Északi-és Keleti-tengernél egyre több helyen jelentek meg az FKK-strandok. A mozgalom követői felismerték, hogy a lakótelepeken, a munkán, a polgári kötelékeken túl létezik valami más is - a természet és az erotikus érintések nélküli meztelenség. Az FKK mint mozgalom ideológiája egy olyan egészséges életforma létrehozása volt, ami a test és lélek ápolását szorgalmazta, és egyfajta ellenmozgalomnak számított a kor tendenciái, a városiasodás, az iparosodás, a környezetszennyezés és a morális kötelékek ellen. A nemzetiszocialista hatalomátvétel idején kezdetben szinte valamennyi meztelentevékenyésg tiltva volt, de nem telt bele sok idő, a harmadik birodalomban is bőven akadtak követői (ezt legjobban Leni Riefenstahl képei mutatják).

A pucérkodás kultusza gyakorlatilag ha nem is töretlenül, de rendületlenül folytatódott a kezdetektől kezdve. Németországban, majd Franciországban, Angliában sorra nyíltak azok az elkerített területek, ahol a naturisták szabadon áldozhattak szenvedélyüknek - életfilozófiájuknak. Legalábbis addig, amíg ezzel nem zavartak másokat, és amíg őket sem háborgatta senki. Ennek kulcsa többnyire az volt, hogy magántulajdonban lévő ingatlanokon jelölték ki saját területüket, ahol nem csak a meztelenséget, de a hozzá tartozó életvezetési elveket is követték, azaz vegetáriánus, absztinens életmódot folytattak.

Voltak persze, akik az első tapasztalatok után úgy érezték, az elmélet szebb, mint a gyakorlat, de akik átélték mindennek felszabadító hatását, szinte függőjévé váltak ezen életvezetésnek. Megszabadulva a társadalom hétköznapi nyomásától, ahol - már akkor is - a külsőségek igen erős befolyással voltak az emberi kapcsolatokra, s mikor megtapasztalták ennek pszichológiai vonatkozásait, ráébredtek, nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb és ember-, természet- és önközelibb életet élnek. Az emberek azok lehettek, akik valójában, és nem azok, akikké a ruha, a társadalmi jelek tették őket. Ez, a külsőségek nyomásától és szorongásától megszabadított, békés és szabad légkör vált a huszadik század eleji nudista mozgalmak meghatározó hangulatává.


Kirándulók, csónakázók, napfürdőzők

A naturista programok tárháza idővel bővülni kezdett, a meztelenkedők kirándulni, csónakázni kezdtek, s egyéb hasonló szabadidős tevékenységeket folytattak. Ezen összejövetelek s általában a naturizmus mentes a szexuális töltetektől, nem húspiacot kell elképzelni, hanem "koedukált" csoportokat, ahol mindenki a szabadságot élvezi, és nem a másiknak való megfelelés és csábítás az, ami a motivációt adja. Elemzők szerint ebben az időszakban egyfajta szexuális felszabadulás is végbement, elég, ha csak végiggondoljuk, hogy két meztelen ember egymással szemben minden lehet, csak nem távolságtartó - és nem feltétlenül testi értelemben. De a testtudat erősödésével, az egészséges testkép kialakulásával párhuzamosan jellemzően megjelenik a testiség, a szexualitás fejlődése is, az egyén szexuális kultúrájának kivirágzása. Függetlenül attól, hogy a naturista összejövetelek és a naturista életmód nem a szexről szól.

Forrás: [origo]

Az első világháború utáni idők még többet segítettek a mozgalmak fellendítésében, s kiváltképp Németországban indult szédítő tempójú növekedésnek a naturizmus. Fiatalok ezrei gyűltek össze a húszas évek folyamán különböző szabadtéri klubokban, tengerpartokon, tavak mellett, parkokban. A fejlődés egészen a harmincas évekig töretlennek mutatkozott, mikor is Németországban egy nemzetközi nudista szervezet megalapításán kezdtek dolgozni. Ezek az évek azonban sok mindenre alkalmasak voltak, csak erre nem, így átmenetileg hanyatlani kezdett a szabad testkultusz. A meztelenközösségek persze nem tűntek el, a kezdetek óta léteznek és tartják magukat, mint ahogy a jelenséget övező félreértések sem változtak túlságosan sokat a hosszú évtizedek alatt. Az Észak-Amerikában meghonosodott naturizmus is európai gyökerekből ered, itt New Yorkban alakult az első hivatalos klub.

Lazulás, új lendület

Az Államokban a hatvanas évek erős szabadságmozgalmainak, szexuális forradalmainak hatására robbanásszerűen indult meg a naturizmus terjeszkedése, s ennek legnagyobb és leglátványosabb eredménye a Free Beach mozgalom megindulása lett. Az új generációs nudisták ebben a közegben és társadalmi miliőben úgy érezték, a meztelenség természetes és mindenhol elfogadható, s a Free Beach kialakulásával szakítottak az eredeti szabályokkal is, azaz az érintésnélküliséggel, s azzal is, hogy egyedülállók nem léphetnek a klubok területére. A hagyományos terminológia, a naturizmus ennek hatására s ebben az időben kezdett keveredni az - eredetileg ezt az új irányzatot jelölő - nudizmussal. A két fogalom mára gyakorlatilag egymás szinonímájává vált, főleg azért, mert az európai szokások is megváltoztak, a hetvenes évektől már az öreg kontinensen is befogadóbbak és megengedőbbek voltak e közösségek. Tanúsítja ezt egy, az ötvenes éveiben járó férfi visszaemlékezése is, aki a hetvenes évek elején az akkori Kelet-Németország FKK-klubjaiban fordult meg pár alkalommal:

Tapasztalatok egykor és ma

"Az ember elment az FKK-strandra, ahol a bejáratnál - előírásszerűen - levette ruháját, és egy szál semmiben beballagott az elkerített fürdőhelyre. Első alkalommal a látvány persze, hogy érdekes volt, hiszen a szép testű nőkön kívül ekkor láthatott az ember először idős meztelen testeket, nem beszélve arról, hogy a tizenöt fokos vízben az ember férfiassága is meglehetően aprócska méreteket öltött. Ennek ellenére szó sem volt szégyenlősségről, szemérmességről, az számított különcnek, aki nem vette le a ruháját, bár általában be sem engedték a strand területére (elvégre nem a kukkolásról szólt az egész). Az FKK lényegében egy látványos mozgalom volt a kor rengeteg tiltása ellen, az emberek szabadságra vágytak, jobban mondva egyszerűen csak szerettek volna levegőhöz jutni...."

Mindez nem sokat változott a mai napig sem, mint ahogy nem változott az sem, hogy a naturista, nudista strandok kivételével nemigen látunk idősödő, beteg testeket. Sőt, talán egyre inkább takargatjuk őket, ha az meg is jelenik filmvásznon vagy egyéb módon a fogyasztó ember szemei előtt, az inkább gúny tárgya, mintsem az élet természetes velejárójának lenyomata. Ha elgondolkozunk ennek hosszú távú hatásain, csak egy röpke ugrással a plasztikai sebészek asztala mellett találjuk magunkat, hisz olyan társadalmat alakítottunk ki magunk körül, ahol az öregedés rettegéssel tölt el férfit és nőt, a külső kor általi változása pedig a legnagyobb katasztrófa, ami történhet velünk. Képzeljük hát el, milyen felszabadító élmény feloldódni egy olyan közösségben, ahol mindez nem számít, ahol mindez természetes, s ahol - önrevíziós jelleggel - még az egykor volt szépségverseny-kezdeményezéseket is csírájában elfojtották, hogy senki ne érezze úgy, itt bárkit is mustrálnak, értékelnek.

Bár a szabályok némileg lazulhattak, az alapvető felszabadító élmény és üzenet semmit sem változott. Huszonéves hobbinaturista informátorunk, aki először csupán véletlenül csöppent egy külföldi út során egy FKK-kempingbe, hasonló élményeket osztott meg velünk, mint amit a hetvenes években tapasztalhattak a tagok. "Az első pillanat, amikor kilépsz a sátradból, meglehetősen zavarbaejtő, s el is telt pár óra, mire a törülközőt sem szorongattuk, hanem vállaltuk meztelenségünket. Pár napig az egészet izgatónak találod, főleg, ha egyébként is izgat az, ha meztelenül vagy. Nem csak az hat rád így, hogy mindenki ruhátlan, hanem saját tested is s a természeti elemek. A tengerben való úszás - fürdőruha nélkül. Később aztán elmúlik az izgalom meg az élmény újdonsága, s elkezdesz természetesen mozogni a terepen. Labdázol, hajolgatsz, mintha fürdőruhában lennél. Érdekes, hogy nincs külön női és férfi zuhanyzó és mosdó, ami szokatlan, de hát mi értelme lenne? A legjobb az a felszabadultság, amit érzel, amit soha nem gondoltál volna, és miután eljössz, rájössz, a legjobb önbizalomnövelő program, amit valaha kitaláltak. Nem azért, mert mindenki csúnyább nálad, hanem azért, mert elfogadod és vállalod a saját tested, és ettől sokkal szebbnek érzed magad."

Mindazonáltal a naturista klubok ma új problémával szembesülnek, hisz sok helyen arra panaszkodnak, túlságosan magas a klubtagok átlagéletkora, azaz a fiatalok nem túlságosan lelkesek a meztelenkedést illetően. Furcsa kettősséget mutat ez, hiszen a mai fiatalok sosem voltak még ennyire szabadosak - legalábbis látszólag, s ezzel párhuzamosan: sosem voltak még ilyen rossz viszonyban saját testükkel, külsejükkel, soha ennyi komplexussal nem kellett megküzdeniük. Ehhez már csak hab a tortán a köz általános ítélete a meztelenkedőkről, amolyan furabogár perverz, eltévedt hippiknek tartják őket sokan, s természetesen a pedofilság vádja sem maradhat ki a szitkok közül. Meglehetősen nehéz ezeket a falakat ledönteni, akár magunk körül, akár magunkban, jól tudják ezt maguk a nudisták is, így Amerikában a napokban pucér rekreációs hét keretében igyekeznek népszerűsíteni a naturizmust.

Naturista etikett:

1. Teríts magad alá törölközőt, ha leülsz valahoval, magától értetődő higiéniai szempontok miatt!

2. Ha képtelen vagy meztelenül vásárolni, belépni egy üzletbe vagy hasonló - hétköznapi tevékenységeket meztelenül lebonyolítani, teríts magadra lazán egy szarongot vagy egy könnyű kendőt. Kezdteben zavarban lehetsz, s ezt még a szigorú pucérkodók is elnézik neked!

3. Férfiaknak: ha megtörténik az elkerülhetetlen, és merevedésed támadna, ne csinálj belőle nagy ügyet, fordulj a hasadra, teríts magadra valamit, vagy hűtsd le magad a hideg vízben!

4. Ne szerencsétlenkedj!

5. Ne fényképezz addig, amíg nem kértél engedélyt!

6. Vesd le a komplexusaidat, tíz perc egy nudista strandon, és rájössz, meglehetősen ritka a tökéletes alak!


[origo]